Differenciált fejtrágyázás: tesztek, tények, számok
Az AGRON fő célja a növénytermesztési gyakorlatban is jól használható adatok előállítása, amelyben nem csak az adatgyűjtésnek, hanem az adatok feldolgozásának is kiemelt szerep jut. Egy technológia bevezetéséhez azonban rengeteg tapasztalatra és eredményekre van szükség.
Ennek érdekében minden évben üzemi teszteket végzünk, a megfelelő monitoring programok kidolgozásától a gyakorlati alkalmazásig. Utóbbi esetben például kiemelt fontosságú az őszi búza fejtrágyázása, hiszen ekkor alapozzuk meg a szezonunk nagy részét. A cikkben részletezett üzemi teszt célja annak kiderítése, hogy a hagyományos, egységes mennyiséggel történő trágyázáshoz képest milyen eredményeket lehet elérni a tápanyag differenciálással.
A tesztbe bevont terület felmérése
A 21 hektáros tábla két vége között 8 méteres szintkülönbség van, ahol a talajfoltok eloszlása egyenletes. Ezek a foltok nagyjából a terület felét teszik ki és ez jelentős tápanyag ellátottsági különbségeket eredményez, ami zónánként jelentősen visszavetheti a növények csírázási és növekedési erélyét. Ez őszi búzánál és tulajdonképpen minden kultúrában a fejtrágyázás idejének környékén foltszerűen kialakuló, gyengén fejlődő zónákat jelent.
Fejtrágyázás esetén elegendő RGB kamerával felszerelt drónnal felmérni a területet, nem feltétel multispektrális kamera használata. A repülési terv elkészítésekor figyelembe kell venni a terület domborzati adottságait, a fényviszonyokat, a kívánt felbontást, illetve a repülési időt. Ezek fényében kell megválasztani a repülési sebességet, a magasságot és az átfedést. Egy jó térkép alapkövetelménye az egyenletes színhőmérséklet, az éles, torzításmentes felvételek és nagy GPS pontosság, amiket az előbb említett paraméterek pontos beállításával érhetünk el.
A kijuttatási terv elkészítése és kivitelezése
A teszt területet felosztása így többféle szemléletmód vizsgálatára adott lehetőséget ugyanolyan körülmények között. A trágyázás ebben az esetben nitrosollal történt, mivel az elmúlt években jellemző a kora tavaszi aszály. A „teszt zóna 1”-ben egységesen 200 l/ha lémennyiség került kijuttatásra. A „teszt zóna 2”-ben a gyengébben fejlődő területeken 20%-ot spóroltunk, ami 160 l/ha lémennyiséget jelentett. A „teszt zóna 3”-ban ezzel ellentétesen 15%-kal emeltük a mennyiséget. Mindkét zónában az optimális fejlődést mutató területeken 200 l/ha maradt a kijuttatott mennyiség. A kísérleti elrendezésnek köszönhetően a gazda számára a tápanyag szempontjából többletköltség nem keletkezett.
A február elején készült vizuális térképen a magasból a fiatal „fűszálakat” nem látni úgy mint szemmagasságból. A búzanövényke akkor válik láthatóvá a drón számára, amikor elkezd bokrosodni. A bokrosodás pedig nagyban függ a növények tápanyag ellátottságától. Tápanyaghiány esetén a bokrosodás később történik meg, vagyis az AGRONmaps növényfedettségi térkép ebben az esetben a búza fejlettségi állapotát mutatja.
A kijuttatást követően körülbelül egy hónapos időközönként kontroll felméréseket végeztünk annak érdekében, hogy a szezon végi hozamtérképnél részletesebb képet kapjunk a növények sorsának alakulásáról. Az eddigi tapasztalatainkkal egybevágóan az áprilisi klorofilltérkép mutatta az első jelentős különbségeket az egyes teszt zónák között. Ekkor a klorofill térkép minden esetben nagy hasonlóságot mutat a későbbi hozamtérképpel.
SZAKÉRTŐI SZEMMEL
Balassa György gondolatai a drónok üzemi felhasználásban betöltött szerepéről:
“Egy új technológia bevezetésénél fontos a fokozatosság, amihez elsősorban kiemelhetjük a megfelelő eszközök és szakértői támogatás meglétét. Az első lépések mindig tesztekkel kell kezdődjenek annak érdekében, hogy a módszertan az adott gazdaságra szabható legyen. A tapasztalatok alapján pedig évről évre több terület vonható be.”
Számoljunk: mi mennyibe került és mennyit hozott?
A hozamtérképen szemmel láthatóan vannak kiugró értékek, amit az adatbázisból statisztikai módszerek alapján szűrtünk ki. Ezt követően teszt zónánként összesítettük a hozamot. A táblán az átlaghozam 7,06 t/ha, a cikk írásakor aktuális búza ára a MATIF szerint 98 637 Ft/t. A fejtrágyázási terv elkészítése az AGRON árai szerint kiszállással, térképezéssel és shape fájl készítéssel 2 000 Ft/ha körül alakul (ez szolgáltató partnertől függően változhat!). A bemutatott tábla mérete pontosan 20,63 ha. Az alábbi táblázatban pedig részletezzük az egyes kezelések közötti különbségeket. A nitrosol költségét 200 l/ha kijuttatott lémennyiséggel 65 000 Ft/ha-nak vettük. A tápanyag költségét a spórolással vagy a többlettel szoroztuk zónánként. A pénzügyi mérleg számításába az vetőmag ára, az üzemanyagköltség, a munkabérek nem lettek beszámítva, hiszen azok minden zónánál ugyanakkora tételt jelentenek.
Az eredmények alapján a 2 és 3 teszt zónákban is magasabb bevételt lehetett elérni a tápanyag differenciálással, mintha egységes kezelést kapott volna a tábla mindenhol. A legjobb eredmény a többlet tápanyagot kapott 3-as zónában értük el 17 811 Ft/ha-os többletet, amíg a 2-es zónában 5 417 Ft/ha többletet sikerült elérni.
Összességében a dróntechnológia jó módszertannal szolgál egy tábla aktuális állapotának felméréshez és a kezeléshez szükséges kijuttatási tervekhez. A kijuttatott mennyiségek azonban nagyban függnek a tábla adottságaitól. Ennek kiderítéséhez ehhez hasonló teszteket érdemes elvégezni. A bemutatott területen őszi búza esetén érdemes nem spórolni a fejtrágyázáson.