Monitoring felmérési tervek készítése a következő szezonra
Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy megfogadta a jövőben kicsit jobban odafigyel arra, hogy ne az utolsó pillanatban kezdjen el foglalkozni fontos ügyekkel, hogy a következő szezont felkészültebben és nyugodtabban kezdhesse el. Fokozottan lényeges kérdés a tervezés a monitoring felméréseknél is, hiszen idővel profitálni szeretnénk a begyűjtött információkból és nem a polcon porosodva látni drónunkat.
Egyszerűbb dolgunk van, ha előre megtervezzük a szezon felméréseit
Mindenek előtt mérjük fel azt, hogy mennyi időnk lesz az adatgyűjtésre és feldolgozásra. Egy felmérő repülés átlagosan kb. 20 percig tart és akár 30 hektárt is képes lefedni. A feldolgozás ideje és költsége az adott szoftvertől függ, de érdemes éjszakára időzíteni, hiszen ekkor jellemzően nem foglalt a számítógép. Azért lehet kiemelten lényeges ez, mert egyes feldolgozó programok erőteljesen igénybe veszik az erőforrásokat, így béníthatnak más futó alkalmazásokat. Abban az esetben, ha online szoftvert választ e célra, a folyamatok nem a saját eszközén futnak, hanem egy szerveren, így nem fogják bénítani az eszközt, csupán megfelelően gyors internet elérés szükséges a készített fotók feltöltéséhez. A jól időzített és tervezett munkafolyamat megkönnyíti a drón technológia használatát és rutinszerű alkalmazása gyorsan megszokottá teszi az adatgyűjtést, ami a további fejlesztések alapja lesz.
Ha először tervez monitoring tevékenységet a szezonra, inkább célszerűbb kevesebb táblát választani, de a tervet pontosan betartani. Nem jelent problémát az, ha valamiért egy-egy repülés csúszik az időjárás, vagy egyéb elfoglaltságok miatt, a lényeg, hogy próbáljuk meg tartani az ütemtervet.
Milyen vizsgálatokat végezzek az egyes táblákon?
A felmérő repüléseket alapvetően két részre oszthatjuk: Rendszeres és célzott felmérő repülésekre.
Amennyiben rendelkezik differenciált földi-, vagy légi kijuttatásra alkalmas eszközökkel, a dróntechnológia teljes potenciálját ki tudja aknázni, hiszen a készített fotókból a szoftverek elkészítik a kijuttatási térképeket is, melyet aztán traktorra, vagy permetező drónra tölthet. Ezeket nevezzük célzott felmérő repüléseknek, ide soroljuk még a fejtrágya kijuttatási tervet, a vetési tervet, vadkár felmérést, tápanyag-ellátottság felmérést. Továbbiakhoz kattintson ide.
Ha nem áll rendelkezésre differenciált kijuttatást támogató eszköz, de tervben van a beszerzése, akkor is ajánlott felmérő repüléseket elvégezni, mert mire az új kijuttató eszközök megérkeznek, megfelelően kidolgozott rendszer áll majd rendelkezésre a használatukhoz és nem akkor kell belevágni ennek elsajátításába is. Ebben az esetben javasolt általános felméréseket végezni, és az állományokat időnként nyomonkövetni.
Ajánlott rendszeres felmérő repülések: Növényállomány felmérés, Stresszállapot felmérés, szőlőültetvény és gyümölcsültetvény felmérés
Ezek a hazai fejlesztésű szolgáltatások az AGRONmaps-ben elérhetők és használhatók.
Minden egyes táblára a tapasztalatoknak megfelelő vizsgálati tervet állítson össze! Jellemzően egy tábla éves lekövetésére 4-5 felmérő repülés elegendő. Ez alól csak az kivétel, ha speciális problémák jelennek meg, mint például extrém vadkár, megbetegedések, nem megfelelő tápanyag-reakció, károk felmérése, területfelmérés, differenciált kijuttatás előtti felmérés, egyéb anomáliák.
Használja az ingyenesen elérhető monitoring programot, melyet az AGRON szakemberei állítottak össze: Ajánlott monitoring drón felmérések a teljes szezonra
Példák
Az első felmérő repülés a vetés előtt a talajelőkészítés után aktuális. Erre azért van szükség, mert ilyenkor láthatóak a leginkább a mikrodomborzati viszonyok, talajfoltok és ez fog alapjául szolgálni a későbbi növénymagasság mérésnek és talajmintvételnek is.
Kapás kultúrák esetén a még elkülönülő növények esetén elvégzett tőszámlálás pontos képet adhat a kelési veszteségről, korai túráskárról, és a hozam becslésének is alapjául szolgál. Az állomány záródása előtt aktuális gyomfelmérésekre és differenciált gyomirtásra is alkalmas lehet ez a felmérő repülés, mely akár az előbb említett tőszámlálással egy időben is felvételezhető, így egy repülést spórolhatunk a jó tervezéssel.
Az állomány záródása után kapnak főszerepet a multispektrális kamerák, melyekkel a növényzet fejlődési folyamatait vizsgálhatjuk akár értékszerűen, hiszen ezekkel a szenzorokkal képesek vagyunk időről időre felvételezett állományokat összehasonlítani. Ebben a fázisban már nagy pontossággal láthatjuk, hogy mekkora hozamra számíthatunk, hiszen az AGRONmaps-ben elérhető stresszállapot-, és tápanyag-ellátottság felmérés egy értékelést ad az állománynak (1-10), mely tapasztalataink szerint már közvetlen mutatója a várható hozamnak. Visszaellenőrizhetőek továbbá a lombtrágyázások hatásai, hiszen az AGRONmaps vizsgálatai multispektrális fotókból nagy érzékenységgel mutatják az állomány változásait a klorofill tartalmuk alapján.
A tenyészidőszak végéhez közeledve ajánlott az érési különbségek felvételezése a növényállomány-, illetve stresszállapot felméréssel. Az állományt ért károk összesítése pedig a betakarítást közvetlen megelőző felmérő repüléssel lehetséges.
Összefoglaló
A kulcs a tervezésben van, az ad hoc jellegű felmérő repülésekkel szemben a tervezett program minden esetben egy cél kitűzésével kezdődik, melyet nagy eséllyel a szezon végére elérhetünk. A repülések hasznot jelenthetnek és a tapasztalatokat beépíthetjük a jövő évi terv kidolgozásába is.