Sokszor merül fel kérdésként, hogy a drónnal végzett vadkár felmérések elfogadottnak számítanak-e. Erre keressük a választ

A kérdés elsőre akár meghökkentő is lehet, hiszen ezen eszközök térhódítása és tevékenységük egyre szélesebb körben való elterjedése mostanra megkérdőjelezhetetlen. Ennek ellenére több esetben is tapasztalhatjuk, hogy a mezőgazdasági vadkárbecslés eljárása során a felek valamelyike (földhasználó, vagy vadászatra jogosult) heves tiltakozással van a drón használatával szemben arra hivatkozva, hogy az nem elismert módszer, vagy a bíróság nem fogadja el és hasonló érvek felsorakoztatása hangzik el. A kérdés megválaszolása érdekében vizsgáljuk meg a vonatkozó szakmai és jogi környezetet.

Jogi környezet

Az 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 81. § (4) bekezdése kimondja, hogy „A kár felmérését – a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárfelmérési szabályok szerint – a kirendeléstől számított öt napon belül kell lefolytatni.”. (A miniszter ebben az esetben a vadgazdálkodásért felelős minisztert jelenti.)

Itt rögtön le kell szögezni, hogy jelenleg nincs a Vtv. hivatkozott paragrafusának megfelelő olyan rendelet, ami tartalmazná az egyszerűsített vadkárfelmérési szabályokat. A 2021. január 4-én ugyan megjelent a Földművelésügyi Értesítőben kiadott Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató – amelynek alkalmazása fentiek okán nem kötelező, így tulajdonképpen egy szakmai kiadvány. Ezt megelőzően szántóföldi és kísérleti körülmények között végzett vizsgálatokon alapuló, a vadkár- és termésbecslés témakörében, kizárólag Király és Marosán (2016) Szántóföldi növények vadkár- és termésbecslése; Mezőgazdasági vadkárbecslési útmutató I. című könyve szolgált módszertani alapul. Az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató szinte kizárólag a földi vadkár- és termésbecslési eljárásokat próbálja egységesíteni.

A vadkár felmérés eszközei fejezeten belül a drónokkal kapcsolatosan az alábbiakat tartalmazza:

„A pilóta nélküli repülők (UAV) és egyéb távérzékelésre alkalmas eszközök alkalmazása a kárfelmérési munkákban számos előnnyel járhat. Bizonyos kárformák esetében, például a túrás kiterjedtsége, vagy a tábla termőfelületének pontos (például víznyomással érintett területméretek kiterjedésének felmérése és kivonása a teljes táblaméretből) megállapításában jelenthet költséghatékony és megbízható eredményt. Alkalmazásukat az EMVU nem zárja ki, azonban az erre alapozott kárfelmérést csak abban az esetben támogatja, ha az tudományosan kidolgozott és elfogadott módszertannal rendelkezik.”

Fentiek alapján látható, hogy jelenleg kötelezően alkalmazandó iránymutatás – nevezhetjük módszertani levélnek is – hiányában a szakértő a mezőgazdasági vadkárbecslés során maga választhatja meg az alkalmazott módszert. A módszer megválasztása során azonban figyelembe kell vennie és be kell tartania az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2016. évi XXIX. törvény előírásait, amely az általános részben az alábbiak szerint rendelkezik:

„3. § (1) Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a hatóság kirendelése vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel, a függetlenség és pártatlanság követelményének megtartásával döntse el a szakkérdést, és segítse a tényállás megállapítását.”

Ez alapján egyértelmű, hogy a szakértő köteles a XXI. század tudományos eredményeit figyelembe véve, a kor műszaki fejlődés eredményeit felhasználva kialakítani szakvéleményét. Azaz, a szakértőkre vonatkozó iránymutató jogszabályok semmilyen formában nem tiltják a drón (UAV) használatát a vadkárbecslés során!

Sőt, akár elvárásként is megfogalmazódhat ezen eszközök használata, de csakis abban az esetben, ha az így szerzett adatok feldolgozása szintén összeegyeztethető a vonatkozó jogszabályokkal.

Itt szükséges még hivatkozni a Polgári Perrendtartásról szóló törvény (Pp.) alábbi előírásaira, amely az aggályos szakvéleményt definiálja.

Pp. 316. § [Az aggályos és az egyébként mellőzendő szakvélemény]

(1) A kirendelt szakértő szakvéleménye aggályos, ha

a) hiányos, illetve nem tartalmazza a szakvélemény jogszabályban előírt kötelező tartalmi elemeit,
b) homályos,
c) önmagával, illetve a perbeli adatokkal ellentétes, vagy
d) egyébként a helyességéhez nyomatékos kétség fér.

(2) A magánszakértői vélemény aggályos, ha

a) az (1) bekezdésben meghatározott eset áll fenn,
b) a magánszakértő e törvény szerinti perbeli kötelezettségeit nem teljesítette,
c) annak kiegészítése az ellenfél kérdései vonatkozásában nem történt meg,
d) annak kiegészítése az ellenfél magánszakértői véleményével szemben a szakkérdés vonatkozásában fennálló ellentét indokai tekintetében, szóban nem történt meg, vagy
e) közte és az ellenfél magánszakértői véleménye között szakkérdésben ellentét áll fenn, és az a)-d) pontban foglalt okok egyik magánszakértői vélemény tekintetében sem állnak fenn.

Amennyiben tehát a szakértő fenti idézett jogszabályi előírások betartásával – és természetesen az UAV eszközök használatára vonatkozó jogszabályok betartásával is – végzi a szemlét és alakítja ki szakvéleményét, megítélésünk szerint semmilyen jogi akadálya nincs a mezőgazdasági vadkárbecslés során a drónok alkalmazásának.

Arról nem is beszélve, hogy a drónnal történő mezőgazdasági vadkár felmérése:

objektív,
gyors,
oly módon dokumentált, hogy vitás esetben felülvizsgálható legyen és
költséghatékony,
és nem utolsó sorban pontosabb, mint a földi vadkárbecslés.

Ez utóbbi természetesen nem minden növény és nem minden fejlettségi állapotban igaz.

A témakörben számos vizsgálati eredményt és valós szemlék eredményeit alapul véve jelen ismeretink alapján az alábbiakat tudjuk nagy bizonyossággal.

„Drónozható” növényállományok és kárképek:

KUKORICA: TÚRÁSKÁR, TAPOSÁSI, DÖNTÉSI KÁR

ŐSZI KÁPOSZTAREPCE, ŐSZI KALÁSZOSOK ÉS SZÓJA: TAPOSÁSI, DÖNTÉSI KÁR.

Fontos megjegyezni, hogy egy jól fejlett őszi káposztarepce virágzástól földi szemle során nem járható be a tábla minden részére kiterjedően a növényállomány záródása miatt. Ezek a növények véleményünk szerint betakarítás előtt megbízhatóan szinte kizárólag drónnal mérhetőek fel.

Több tábla hagyományos földi- és ezzel egy időben elvégzett dróntechnológián alapuló mezőgazdasági vadkárbecslése során a dróntechnológiai nagyobb pontossága nyert bizonyságot. Ez az eredmény a vitás eljárásokban mindkét fél javát szolgálhatja, az esetlegesen valamelyik irányba akaratlanul is túlzó tábla melletti becslésekkel szemben.

És hogy a címben szereplő felvetésre válaszoljunk, mind szakmai, mind pedig jogi véleményünk az, hogy igen,

a drón alkalmazható a mezőgazdasági vadkárbecslés során.

Dr. Király István
Igazságügyi vadkárszakértő

Drónok helye a mezőgazdasági vadkárbecslésben